Zsonát Creative Commons License 2017.07.25 0 0 43560

Kováts József

 

 

DAL (2.)

 

Kis virág! egy lassú szellet

      A’ minap hogy rád lehellett;

      Azonnal bársonnyal béllet

      Rózsás méhed terhessé lett.

 

Rajodra a’ Flóra’ keze

      Abroncsokat övedeze,

      ’S ezt egy kis fásliba ah beh

      Kegyetlenül polálá be!

 

Terhes vagy! ’s szép virágodnak

      Bimbócskái domborodnak,

      ’S feszes méhedet a’ bele

      Hullt mag feszíti kifele.

 

Burkozz ki, ’s bársonyt viselő

      Illatos rajod hozd elő,

      Ne légy tovább a’ kötözött

      Pólák’ köteléke között.

 

Méhedből rukkoljon ki a’

      Szép virágok’ kis úr-fia.

      Majd ezt a’ hajnal’ harmatja

      Édes tejével szoptatja.

 

Elővesz egy piros ecset’

      Latkájával festett csecset,

      ’S a’ mézt ennek szentek-szenti

      Rád reggelenként csöppenti.

 

Kis testedet kényes karja,

      Pirúlt fátyolba takarja,

      ’S a’ rád piperézett imeg’

      Gyolcsát balzsammal önti meg.

 

Ha előbukkansz, majd néked

      Lesz egy kis szép gőzkörnyéked,

      Piros ködöt izzadsz, mely a’

      Testednek lesz parapléja.

 

No frizúrozd fel hát saját

      Gyermekednek szagos haját,

      Az én Istenkém’ kebele

      Hagyd diszesebbűljön vele.

 

Erre nyalka rajod kölcsön

      Gyönyörűségeket töltsön,

      ’S rózsás homályt vessen rája

      Piros mántsétod’ hártyája.

 

Gyöngyös rojtod köztt ékesen

      Egy lassú szellő reszkessen

      Ha azt melye’ közepébe,

      A’ tejes völgybe teszi be.

 

 

1800. május 1.