Koosán Ildikó

 

 

HALLOD-E?

 

Pattan a rügy,

barkacsönd

neszez már túl a városon;

hallod-e ?

szellőcimbalom

hangol venyigehúrokon;

hallod-e?,

kitárult égi ablakon

azúrkéken hömpölyög

felénk

március tavasz-szimfóniája

téli hó-fodor-csipkék

foszladoznak

madárhad fészkel a fákra,

örülhet, aki mindezt megérte;

táguló létterek,

csermely-dús remények

hóvirágszigetére

csábít, zenél,

minden ami fény;

bár

visszatart még a tél

ijesztő farkasfogvillogása,

vágyódsz az újjászülető

természet

misztikus templomába;

kék csillagvirágmezőket járva

füledbe suttog

rejtelmes bíztatása:

friss avarillat, lenge kiskabát

lesz divat

nemsokára;

a baljós károgás kényszerképzetét

hagyd, hogy

dajkálja más,

belőled tűnjön, mint a pára...

Hallod-e?

szellőcimbalom

hangol, tavasz lesz nemsokára.

 

 

Hazafelé, 2012. február 23. [13-14.]