Kiss Viktória

 

 

CÍME NINCS – NÉVTELEN DAL…

 

Terítsd rám

szemed fényéből font

puha takaród,

Leheleted langyos

melegével keltsd

életre bábbá meredt

lelkemet –

Vezesd ujjaimat

lágy simogatásra,

Tenyered tanítása

örök tudás –

Vigyél át a túlsó partra,

kézenfogva mentsük át

a szerelmet, mint

úszó falevél a vízbe hullott

pillangót…

 

 

Falevélfir-

kák [29.]