Kiss Tamás

 

 

TÉLI ÁG

 

Figyelj csak arra a kis ágra,

azon előbb egy cinke ült.

Míg szóltam néked – s te oda-

néztél: a madár elrepült.

Nem láttad, csak a téli ágat,

ahogy utána remegett,

havát hullatta, fájt neki,

hogy elrepült… S ő engedett.

 

Szerettem volna mondani:

lásd azt az árva ágat ott,

hogy integet a semmiben,

kit előbb madár ringatott.

Ilyen vagyok, ha a kezem

elengedi a kezedet.

Csak leng tovább, míg meg nem áll,

mint akit senki sem vezet.

 

 

Fogóddz a csillagokba, 1945 [59.]