Kiss Tamás
TÉLI ÁG
Figyelj csak arra a kis ágra,
azon előbb egy cinke ült.
Míg szóltam néked – s te oda-
néztél: a madár elrepült.
Nem láttad, csak a téli ágat,
ahogy utána remegett,
havát hullatta, fájt neki,
hogy elrepült… S ő engedett.
Szerettem volna mondani:
lásd azt az árva ágat ott,
hogy integet a semmiben,
kit előbb madár ringatott.
Ilyen vagyok, ha a kezem
elengedi a kezedet.
Csak leng tovább, míg meg nem áll,
mint akit senki sem vezet.
Fogóddz a csillagokba, 1945 [59.]