Kiss József

 

 

SZOMBAT

 

VILÁGOK URA…

 

(A XI. századból)

 

Világok ura! Világok előtt

Megelőzted létben a létezőt,

 

A mely szavadra öltött alakot,

Hogy legyen meg, király, akaratod,

 

S ha semmiségbe minden visszadül

Te megmaradsz fönségben egyedül.

 

Voltál, vagy és léssz: egy! mindenható!

És nincs te hozzád senki fogható!

 

Kezdet nélkül való s határtalan,

Tiéd az erő és a hatalom.

 

Te istenem vagy, kőszálam nekem,

Kihez inségben menekedhetem, –

 

Lobogóm, vértem, ha sikra szállok,

Segítőm, hogyha hozzád kiáltok.

 

Kezedre bízom alvás idején –

Alva és ébren a lelkemet én,

 

Lelkemet, testemet – és félelem

Nem bánt, ha tudom, hogy te vagy velem!

 

 

Az ár ellen [43.]