Kiss Dénes

 

 

LÁTOMÁS

 

1.

 

Az életem látomás volt

Ez gyűrűzik majd tovább

Csak épp szememben alszanak ki

lobogó lángjukkal a fák

Csak épp szemem nem fogad be

fészkelni fénylő madarat

Fagyott tükrétől visszaretten

embermosoly és pillanat

 

2.

 

Nincs mozdulat mi visszatérne

minden egymagát idézi

A rész is a lét egésze!

Füvek élén addig fekszem

míg porrá nem metszik testem

 

Kerengenek nagy látomásban

éveim foszló délibábok

Mit meglátok már ismer engem

Tükre vagyok egy ismeretlen

égbevesző pillantásnak

 

 

Szép versek, 1979 [252.]