Kiss Dénes

 

 

EGYENLET

 

Világít tested: napom, holdam.

Szívverésed méri időmet.

Halhatatlan fény süt belőled.

Felnőni e fényben tanultam.

 

Nem hiszem, hogy befejeződhet

veled töltött folytonos múltam!

Anyám öléhez: hozzád bújtam,

önmagam követelve tőled.

 

Ami szép, örök! Nincs határa.

Szerelem és kín sincs hiába!

Hited bennem a legnagyobb erő.

 

Szeretlek, így vagyok a kezdet,

így adok nevet itt mindennek,

ami általad megnevezhető.

 

 

Arcom a föld [52.]