Kiss Benedek

 

 

BETLEHEM ÖRÖK FÖLTÁMADÁSA

 

Bennem él az isten,

és én a Nagy Istenben élek.

Nem futok már előle

sem utána,

csak ha fáj, vérzek.

 

De annyira nem is fáj, sokaknak

sokkal nagyobb sebek fájnak.

Hirdetem Őt, hírelem Őt,

Alleluja,

minden testi-lelki világnak.

 

Megtöretünk, hisz ő is megtöretett,

nyögjük, hogy mért hagytál el engem.

S ő akkor biccent és mindig

újjászületik értünk

az örök Betlehemben.

 

Fájdalom nélkül nincsen semmi.

De vér és aranyhoz kell a kenyér.

Kenyér kell, Uram, elsősorban,

vér és arany folyik,

míg a világ

nyugvópontra nem ér.

 

De addig Ugocsa non coronat,

és Betlehem egyre ragyog.

Imádunk, kisded, ki bennünk születsz,

s áldjuk fénylő szemed:

a Napot s a Holnapot!

 

 

Isten csavargója [291-292.]