Kiss Benedek

 

 

A SZÖGBEVERÉS KONGÁSA

 

Én Istenem,

nagy Istenem,

megértem már, ím, a halálra,

Te kegyes vagy,

gondolj velem!

 

Én Istenem,

ura világnak,

vaksiak már az én szemeim,

de Téged, Téged

mindörökre látnak.

 

Én Istenem,

magas Teremtőm,

angyali karok

tudnák csak méltón értelmezni,

hogy keresztfád kemény

szögeinek kongása vagyok.

 

De legyen meg

a Te akaratod!

 

 

Isten csavargója [289.]