- "A Maxwell egyenletek – ha helyesen értelmezem – nem szólnak arról, hogy a forrás kelti a mezőt"
- „De épp arról szólnak.”
Sajnos a szóhasználatunk nem tesz különbséget mező (nem-szemcsés anyagi minőség) és „mező” (töltéssel bíró részecske elektromos mezeje) között.
Amikor az Általad joggal kritizált mondatot leírtam, az előbbi mezőre gondoltam, s nem erre a "mező"-re:
„Mindaddig, amíg a „fotonokat” nem vesszük észre, addig a Maxwell egyenletek teljesen kielégítő alaptörvényeket jelentenek. Ezt nevezzük a „klasszikus elektrodinamikának”. Ma már tudjuk azonban, hogy a jelenségek mélyén mindig „fotonok viselkedése” húzódik meg. Ezt pedig már a Kvantumelektrodinanika” tárgyalja. Azaz, ha úgy tetszik, akkor a Maxwell egyenletek rendszere tulajdonképpen az igen nagyszámú fotonból (1023) álló fizikai rendszerek makroszkopikus viselkedésének a törvényeit jelenti. Ez az, amit a mi (makroszkopikus) műszereink „Elektromágneses térként” (EMT) érzékelnek.” http://www.phy.bme.hu/~torok/tanit/Elmfiz1_Eldin_01.pdf
- "de mi az a mező?"
- „Már leírtam: Az E és a B mezővektorok a tér kérdéses pontjára képzeletben odahelyezett egységnyi próbatöltésekre ható erőket adják meg (a B esetén egységnyi sebességű, egységnyi próbatöltésre).”
Igaz, de ez „csak” a matematikai modellje.
Elminster Aumar szerint – s szerintem is – „Speciális, térben eloszlott anyagfajta.” (Igaz, hogy ő a Higgs- mezőre adta ezt a választ, de úgy vélem, hogy ez az állítás minden más mezőre kiterjeszthető.
„Az elméleti fizika így működik. Nem közvetlenül a dolgokkal (testekkel és kölcsönhatásaikkal) végez műveleteket, hanem azok matematikai leírásaival.”
Ez így van, s miután sem elméleti-, sem másmilyen fizikus/matematikus nem vagyok, engem a képletek tartalmi oldala, a valóság érdekel, s nem annyira annak bármiféle modellje. (Jól tudom, a matematikai modellek elengedhetetlen kellékei a valóság megismerésének.- Csak nekem az egy idegen nyelv, bár igyekszem minél többet megérteni belőle...)
„A mű0 pusztán a régi önkényesen definiált mértékegységek közötti illesztési szám.”
Erről most mit gondoljak, hogyan értsem? Az irodalom mágneses állndóként tartja nyilván:
„In the reference medium of classical vacuum, μ0 has an exact defined value:[1][2]
μ0 = 4π×10−7 H/m ≈ 1.2566370614...×10−6 N/A2 or T⋅m/A or Wb/(A⋅m) or V⋅s/(A⋅m)
in the SI system of units.
As a constant, it can also be defined as a fundamental invariant quantity, …”
(…pontosan meghatározott értéke van: … Mint állandó, s ami alapvetõ invariáns mennyiségként is definiált,…)
„A fizikusok által használt nem önkényes részecskefizikai egységrendszerben az értéke 1.”
Ez – szerintem – viszonyszám, ami mögé a fenti értéket kell érteni, más szóval; ez az "1" a vákuum relatív permeabilitása.
„Az általános relativitáselmélet épp ezt a háttérfüggetlenséget támasztja alapkövetelményként a kölcsönhatások (így például az elektromágneses kölcsönhatás) leírása elé.”
Szerintem ez a „háttérfüggetlenség” geometriai háttérstruktúrára vonatkozik, s nem pedig a mezőt alkotó nem-szemcsés anyagtól való viszonyra.
