Az osztrák-magyar főerő augusztus 7-én reggel kifutott a 3 dreadnoughttal, a Radetzky osztállyal, a Sankt Georg páncélos cirkálóval, az Admiral Spaun gyorscirkálóval, valamint 6 rombolóval és 13 torpedónaszáddal, hogy felvegye a Goeben csoportot és Polába kísérje. Este a Planka fok magasságában fordultak vissza, amikor értesültek róla, hogy Souchon áttört az Égei-tengerre és Konstantinápoly felé tart.

Azt azért tegyük hozzá, hogy Troubridget a hadbíróság felmentette, mert pontosan tudták, hogy az Adria bejáratához Milne tengernagy küldte a páncélos cirkálókkal, és így maradt nyitva a Messinától keletre vezető út.

Az Észak-Afrikából Franciaország felé irányuló csapatszállításokat a francia flotta fedezte, és hamar lerendezték azt az ügyet. Augusztus 16-án már majdnem a teljes francia flotta süllyesztette el a Zentát Montenegró partjai előtt. Ha ezekben a hetekben az osztrák-magyar főerők a Mediterráneum keleti medencéjében portyáznak, esélyük sem lett volna visszatérni az Adriára. Ami egyrészt a flotta megsemmisülését jelentette volna, másrészt védtelenné tette volna a Monarchia partvidékét egy esetleges partraszállással szemben. Pár kikötő szétlövése nem érte meg ezt a kockázatot.

Nem értek egyet Haus óvatoskodásával a háború további szakaszában - főleg, amikor a francia és olasz nagy egységek elhagyták az Adriát - de ekkor ebben a kérdésben szerintem helyesen döntött.