Sokféle egység van közjogi, közigazgatási stb. Itt nyilván legfontosabb Erdély leválasztása volt, ennek nyomán egészen az unióig nem állt helyre az ország közjogi egysége, a Temesi bánság esetén ugye ez előbb megtörténik, a hör.vidék meg még később. De mint írtam ezek evidenciák, gyakorlatilag nem találsz olyan történelmi munkát a korszakról, amely nem emeli ki, hogy az ország egysége nem állt helyre...
De nehogy azt mond, hogy csak dobálózok-takarózok ilyen kijelentésekkel, teljesen random néhány szerző, kiemelések tőlem:
Marjanucz 2006
Az a tény, hogy a Habsburg uralkodók a török kiűzése után az ország integritását, területi egységét nem állították helyre, a közigazgatást döntően határozta meg. Más–más volt a közigazgatás szervezete a szűkebb értelemben vett Magyarországon, Erdélyben, a horvát–szlavón–dalmát királyságban, a katonai határőrvidéken, a Bánságban és egy ideig az anyaország töröktől visszafoglalt más, ún. neoacquistica területein. Az ország területi és kormányzati szétdarabolása a fejedelmi abszolutizmus egyik legerősebb fegyvere volt. A különböző erejű, egymástól területileg és kormányzatilag elválasztott rendekkel az uralkodó nagyobb sikerrel harcolhatott, mintha az egész ország rendiségével együttesen kellett volna küzdenie.
Poór 2009
A magyarok a század folyamán többször ki is fejezték jogos kívánságukat, hogy Erdélyt vissza kellene csatolni, de nem történt meg, különállása (külön kormányzása) mindvégig megmaradt. A Habsburgok 1744 óta Erdély örökös fejedelmei, 1765 óta pedig - amikor Mária Terézia Erdélyt nagyfejedelemséggé emelte - nagyfejedelmei voltak. Szó sem volt arról, hogy a dinasztia az országot magyar királyi jogán bírná, azaz hogy Erdély Magyarország része lenne.
Katus 2012
Magyarország 1526 előtti területi integritásának és egységének helyreállítását azonban a rendek 1848 előtt nem tudták elérni.
Erdély, amely 1690ben a Habsburgház uralma alá került, 1848ig, illetve 1867-ig megmaradt külön fejedelemségnek, majd 1765 óta nagyfejedelemségnek, saját törvényhozással
és kormányszervekkel, külön udvari kancelláriával. Bár korszakunk szinte minden országgyűlése követelte,nem sikerült kiharcolniuk a rendeknek a korábban Erdélyhez csatlakozott magyarországi részek, a Partium visszacsatolását sem.
Zachar 2004
a Habsburg-birodalomba tagolt magyarság az ország három részre szakadásának történelmi örökségeként országegyesítés nélkül élte tovább az életét.
NagyL 1986
A Habsburg-uralkodó korlátlan - és a magyar nemzeti érdekeket figyelmen kívül hagyó - politikájának egyik megnyilvánulása volt az is, hogy nem állította helyre a magyar állam egységét a karlócai békekötés után sem: Erdélyt Magyarországtól elkülönítve kormányozta, akárcsak a létrehozott Határőrvidéket.
Pálffy 2012
Erdély saját államisága megszűnt, ugyanakkor a Magyar Korona részeként, ám a királysághoz történő visszacsatolás nélkül a Habsburg Monarchia Bécsből irányított tartománya lett.
Gerő 1996
1867-ben helyreállították az 1848-ban is kimondott uniót Erdéllyel. Transzszilvánia – akárcsak a középkorban – ismét Magyarország részévé vált. A közjogi Magyarország-fogalomnak ugyancsak része lett az ország déli megyéinek területén a 18. században kialakított és Bécsből kormányzott ún. Katonai Határőrvidék is, mely 1871-re ismét teljes egészében magyar fennhatóság alá került.
Remélem ennyi példa elég, mit is értük egység hiányán...
