"hogy Erdély leválasztása sértette az ország egységét, szembe ment a magyar rendek óhajával, közjogilag is problémás volt, stb."

Ez valóban érdekes kérdés annak fényében, hogy a topik tárgyát képez nagy nemzeti függetlenségi harcunk egyik fő követelése - amelyen minden kompromisszumos megegyezési kísérelt megakadt -  épp Erdély függetlensége volt a Magyar Királyságtól - élén Rákóczival a fejdelemmel...

Ez most komoly? Egy független, nemzetközileg elismert Erdély, élén fejedelemmel követelését összevetni a DL utáni erdélyi státusszal? Két megoldás jöhetett szóba: Vagy legyen az évszázados múltra tekintő első megoldás, emellett kardoskodott Rákóczi még 1711-ben is, vagy legyen egységes magyar állam, egy ogy-vel, egy kancelláriával stb., ez volt már 1687-ben is a kívánság Pozsonyban. Határőrvidékekre, bánságokra, guberniumokra szabdalásról szó sem volt sem Rákóczinál, sem a rendeknél, nehogy már ezt kelljen magyarázni...

"de mikor is kérvényezték az egyesült erdélyi rendek 1690 és 1704 között, vagy 1711 után országuk egyesítését Magyarországgal, amikor épp nem volt egy rakás magyarországi kuruc katona a fejedelemségben?"

Mikor akartak guberniumot, hbs. "tartományságot", amikor nem álltak a kapuikban, vagy már a területükön a hbs. hadak?

És továbbra is mi köze van az erdélyi rendek akaratának ahhoz, hogy a különállásuk ilyentén formája sértette az ország egységét, szembe ment az uralkodói esküvel, a rendek követeléseivel stb? A logika alapján elkezdhetnénk rugózni azon, hogy a 1848 után létrejött Szerb Vajdaság nem is sértette sem az ország egységét, sem a magyar érdekeket stb. mert azt a szerbek Karlócán maguk akarták...