Az a szép a dologban, hogy ez az állítás forrást nem látott. A Magyar történet jegyzeteletlen munka, így nem tudjuk, hogy Szekfű honnan vette ezt az adatot. Sajnos nincsen kéznél a hivatkozott kötet, a netes pdf-ekben pedig nincsen oldalszám, így nem látom a hivatkozott szöveget. Paládi-Kovács Attila egybként nem történész, hanem néprajzos, ami azért nem mindegy. Hvatkozott tanulmányában egyetlen primer forrást sem használt, csak szakirodalmat. Úgy látom, hogy tökéletes példája a kritika nélküli átvételnek. Nem véletlenül nem szeretem Szekfű átfogó munkáit, mert bár nagyon frappánsak, irodalmi minőségűek, de ugyanakkor fellengzősek is, nem az első alkalom, hogy szövege mögé nézve nem igazán azt láttam, amiről írt. Paládi-Kovács (minden tiszteletem mellett) ezen tanulmányával nem igazán alkotott komolyan vehetőt.