Szerintem a határőrség kérdése is bonyolultabb, és csak egyes elemeket domborítottatok ki az egészből.

Nem gondolom, hogy tömegével lettek volna olyan magyarok, akik a későbbi határőrvidékre akartak volna költözni. Saját pátriámban azt tapasztaltam, hogy a 17. század végére a végvári katonaság már területileg is kötődött a várhoz, a fizetség fejében gyakran birtokok kapott, akát inscriptioval kötődött. Nekik nyilván nem akaródzott ezt otthagyni, így a korábbi határvédelmi rendszer egyszerű áttelepítése nem biztos, hogy felmerülhetett életképes alternatívaként. A parancsnokok tekintetében ugyanez a helyzet.

Vizsgálódtam a határőrezredek tisztikarában, illetve a horvátországi tábornokok körében. A horvát területeken született tábornokok közül több, mint a fele nemesség nélkül született, a határőrnépességből emelkedett fel. Ez azt mutatja, hogy nem csak a magyarok, de még a horvát nemesség sem igazán vállalt komoly szerepet a határörvidéki katonaság vezetésében. Néhány odahelyezett német tiszt mellett a saját katonaságból kiemelkedett tisztek lettek a vezetők többsége, legalábbis a 18. század végére, úgy tűnik.

András szerintem kicsit ebben a kérdésben visszavetíti a későbbi dolgokat. Bár ha valakinek, akkor neki elhiszem, hogy vannak erre forrásai. Az viszont kétségtelen tény, hogy a horvátok nem harcoltak tömegesen Rákóczi ellenében. A szerbek igen, legalábbis arányukat tekintve többen. Érdekes lenne megkutatni a 17-18. század fordulóját tekintve a határőrvidékre vonatkozó döntéseket és ezek végrehajtását. Rothenbergre tudok itt utalni, illetve William O'Reilly-nak van egy rövid, de nagyon jó összefoglaló tanulmánya a határőrvidéken lezajlott folyamatokról.

Azt azonban ne felejtsd el, hogy a határőrnépesség a 18.század folyamán elég gyakran lázadozott, nem jelentéktelen felkelésük is volt. Így aztán nem igazán jelenteném ki explicit módon, hogy annyira megbízhatóak lettek volna és császárhűek - legalábbis a 18. század legnagyobb részében. És azt se felejtsd el, hogy a horvát bánok többségében a magyar főurak köréből kerültek ki. Márpedig a bánnak komoly ráhatása volt a horvát ügyek menetére.

Mit értesz az alatt, hogy a magyarokat nem engedték be? Én nem tudok olyan esetről, magyarok felcuccoltak volna, hogy ők ott akarnak letelepedni. A magyarok a közvetlen környezetükben lévő földterületet sem voltak képesek belakni.

A Bánát meg mint mintatartomány kialakításában megintcsak voltak más szempontok is. Az ország legjobban termő földterületéről beszélünk. A Duna túloldalán meg ott volt a török. A határvidék váraiban kialakított élelemiszerraktárakat (Temesvár, Arad, Pétervárad, Eszék, Gradiska, Brod) meg kellett tölteni, amit a korabeli közlekedési viszonyok mellett legolcsóbban a helyben termelt gabonával lehetett. Szerintem érthető, hogy a legnagyobb termelékenységet akarták kihozni a helyzetből Ráadásul ne felejtsd, hogy a Bánátban hatalmas kamarai birtokállomány volt, ami prioritást jelentett az uralkodó számára. Több olyan esetről tudok, hogy oda nem közvetlenül német területről, hanem mo-i magánbirtokról csábították el a német telepeseket.