"majd az udvar előretolt bástyájaként határőr ezredeket szerveztek belőlük,"

Azért ennyire ne éld már bele magad: a határőrezredeket a török határon a törökök ellen szervezték meg.

Azokból, akik ott éltek ..."

Ez így azért erősen leegyszerűsítő kezelése a dolgoknak. A török ellen magyar fegyveres erőt is szervezhettek volna, amint arra a különféle tervezetekben volt is szó. pl. legyen egyfajta főkapitányság szerű "végvárvonal" vegyes fele horvát-magyar, fele német hivatásos állománnyal. De mivel nem csak a török ellen szervezték - továbbá pénzügyileg is olcsóbb volt, így ez kiesett, lett helyette a határőrvidék.

Oross könyve szerintem alapmű a témában, ő így értékeli:

"A XVII–XVIII. század fordulóján kialakított határőrvidék azonban egyáltalán nem a magyar rendiség képviselőinek elképzelései szerint valósult meg, hiszen annak irányításába gyakorlatilag semmilyen beleszólásuk nem volt. a közjogi sérelem mellett pedig ki kell emelni az etnikai színezetű váltást is, hiszen a századfordulótól kezdve a Magyar királyság déli határainak védelmét immár nem a magyar katonaságra, hanem a betelepülőknek tekintett délszláv csoportokra bízta a haditanács, akik nemcsak a külső ellenség ellen voltak bevethetők, de a belső rendvédelem feladatát is elláthatták."

sőt: "a bécsi udvar döntéshozói ugyanakkor nem titkoltan a határvédelmi rendszer megalkotásakor nemcsak a külső, de a belső „ellenség” elleni védelemre is gondoltak. A határőrök szerepe kettős volt, egyrészt elláták a klasszikus határvédelmi feladatokat, másrészt mobilizálásuk révén, akár egy magyarországi lázadás ellen is bevezethetők lehettek!"

Szóval akkor a "szakma" is "beleélte magát", amikor hasonló következtetéseket vont le, mint itt néhányan :)

Azokból akik ott éltek... Nagyjából senki sem élt ott a felszabadításkor - legalábbis olyan népesség nem, akikből határőrség lett volna szervezhető -, Karlócáig a határok sem voltak kijelölve, a jórészt még kóborló rácok odatelepítéséről az udvar döntött, szabad föld volt elég máshol is, a baranyai magyar vitézi telepek példája mutatja, hogy magyar jelentkező is lett volna, de a fenti érdekek közbeszóltak. Különösen szerencsétlennek érzem a megjegyzést a báni hör. ezredek ügyében, tekintve, hogy magyarokat be sem engedtek oda, így hogy-hogy nem az ott élő német-román-szerb népesség adja majd az állományt. Finoman szólva is cinikus magyarázatnak tűnik, hogy előbb be sem engedem a magyarokat a hör. területekre, majd amikor ott megszervezem a védelmet, a kihagyásunkat azzal próbálom magyarázni, hogy csak azért maradunk ki mert nem élünk ott…