Amennyire emlékszem a telepítések történetére, arra a vidékre nem igazán akaródzott menni senkinek. A végén már komplett falvakat építettek fel (szerzámokat adtak stb.), de nem volt betelepülő. Gyaníthatóan csak annyi németet tudott összeszedni, hogy egy-egy falvat tudott megtölteni vele. Továbbra is azt kérdezem, hogy mi értelme volt "szemmel tartani" a városokat. Egyáltalán valóban folyi ilyen "szemmel tartási" tevékenység, van-e rá bitonyíték, vagy megint csak valaki forrás nélkül kombinált? Nem mellesleg a városokban mindig volt német réteg (még a legkurucabbakban is), akikre lehetett volna alapozni egy ilyen kémkedési őrületet. Ebben én továbbra sem érzem azt, ami bele próbálsz képzelni, bizonyítottnak meg aztán távolról sem látom, csupán (rosszindulatú) feltételezésnek. Annál is inkább, mert a felkeléseket - nagyon ritka kivételtől eltekintve - nem a jobbágyok, méginkább nem a polgárok robbantották ki, hanem a nemesség. A jobbágylázadásokat elég könnyedén el tudták intézni (a Hóra-Closca-Crisan-féle is csak II. József töketlenkedése miatt nőhetett akkorára, a végén kb. két zászlóaljnyi katonaság elintézte a tízezres felkelést). Ha érdemleges megfigyelő-tevékenységet akartak volna csinálni, akkor azokba a falvakba telepítettek volna két-három német családot, haol magyar nemesek voltak.

Ez a titkosrendőri attitűd megintcsak anakronizmus. A 18. század végén már egyértelműen volt, de a század közepén még ez nem bírt ekkora jelentőséggel.