Persze, hogy vitatom, mert nem tényeket, hanem véleményt fogalmaztál meg. Legalább öt tételt lehetne vitatni.

- Turosz kolléga az ostromtüzérség hatékonyságág és harcászatának értékét vitatta, csak te ezt nem értetted meg. Ráadásul nagyon pontosan mutatott rá az aknaharcra, azon ostromnak is az lett volna a kulcsa, nem a tüzérség.

- Az 1440-es ostrom létszámai tekintetében még mindig nem érted a lényeget. Más volt a török birodalom 1440-ben és más 1521-ben, más-más erőt tudtak kiállítani, összehasonlíthatatlanul más volt a katonai környezet.

- Mohácsot követően trónharc következett, mint korábban több tucat esetben Mo-on. Ferdinándnak semmivel sem volt kevesebb jogalapja a magyar trónra, mint Jánosnak. Igaz, több sem. Nem egy alkalommal fordult elő korábban, hogy az először, formailag törrvényesen megválasztott uralkodó végül vesztesen került ki a harcból. Ez a győztes legitimációját sohasem kérdőjelezte meg. Tehát Ferdinánd megválasztása semmiképpen sem volt kevésbé törtvényes, vagy jogszerű, mint Jánosé.

- De jure ugyan a "nemzet" kezében volt a kirlyválasztás joga, de de facto a leggyakrabban a katonailag erősebb fél győzött, majd utólag legitimizálta jogilag az uralmát.

- Ferdinánd katonailag szembeszállt a törökkel. Volt rá ereje. A török vazallusát, János nem egyszer el is verte, végül legyőzte. Nem volt olyan katonai erő Európában, amely 1526-ban siker reményével szállhatott volna szembe a török hadsereggel.

- Ferdinánd az Örökös Tartományok ura és Csehország királya volt. Hatalmának alapjai ezek voltak. Testvére segítsége az egyetlen reális esélyt adtak a törökök megállítására.

Tovbbra is csűrsz-csavarsz, féligazságokat és feltételezéseket állítasz be tényként. Jellemző prekoncepcionalista hozzáállás. Nyugodtan mondd ki, hogy szerinted Mo. balkanizálódása jobb lett volna János alatt, mint megmaradni a nyugati orientáció mellett Ferdinánd alatt. A tény az, hogy az ország az utóbbit választotta. Bármennyire nem tetszik ez a turulistáknak.