Kezdhetjük elölről,pár évvel Mohács előttről.

Magyarországnak nem volt érdeke a török ellen fordulni,a töröknek nem Magyarország volt az ellensége,hanem a habsburgok.

A török nem tűrhette,hogy a határai mentén habsburgok jelenjenek meg.

 

...történelmünknek ez a hatalmas katasztrófája csakis az 1520-tól 1541-ig terjedő idő eseményeinek láncolatában érthető meg. Önmagában nézve az eseményt, érthetetlen ugyanis. hogy bár Mohács mezején elesett a király, valamint a kormányzó rétegjelentős része és az ország kifosztva, elalélva, magatehetetlenül ott hevert Szulejmán lábainál, ő mégsem kebelezte be birodalmába. (...)

 

...Szulejmánnak eredetileg nem állt szándékában Magyarországot meghódítani.

...történeti adatok tömege bizonyítja, hogy fennállt és Szulejmán kezdetben az országot régi állapotában akarta hagyni, két feltételt szabván csupán:

1. az ország nem választhat a Habsburg-házból uralkodót;

2. külpolitikája törökbarát, azaz Habsburg-ellenes legyen.

 

A török több követet küldött a béke meghosszabbításáért Lajoshoz 1520-1526 között.

Artner Edgár, egy valószínűleg a vatikáni levéltárban talált forrás alapján arról ír, hogy 1525 januárjában Tomori Budára ment, hogy rávegye a kormányt: kössön békét  még az átvonulás engedélyezése árán is! De a következő évben, a mohácsi csatát megelőző hónapban is felszólította a királyt, hogy kössön békét. Burgio ugyan azt írja, hogy a békét adó felajánlásával javasolta megszerezni, ez azonban nehezen hihető el, mert Tomori tudhatta, hogy Szulejmán Magyarországtól nem pénzt vár - mint ahogy János királlyal sem fizettet adót.

Brodaricsnak igen jó kapcsolatai voltak a lengyel királlyal és több levélben számolt be neki tapasztalataról. 1523 nyarán írja: "a kersztény fejedelmek béjébe vetett reményből alig valamicske maradt meg", a segély pedig, bár sokat tárgyaltak róla, sehol sincs. Az a hír jött Budáról, hogy békét akarnak kötni a törökkel, amitől Rómában igen megijedtek; "eget, földet ígérnek", de semmit sem adnak; kéri tehát Zsigmondot, hogy hasson Lajosra: keressen valami megoldást, "nehogy a (fejedelmek) békéjét és a segélyt várva, az országot elveszítse - amit Isten ne adjon".

 

 

Persze Lengyelország más feltételekkel köthetett - és kötött is - békét a törökkel, de igen valószínű, hogy Brodarics még a Magyarországgal szemben szabott sokkal szigorúbb feltételek mellett is a békében látta az ország megmaradásának egyetlen lehetőségét. Amikor ugyanis Mohács után ténylegesen e feltételek elfogadása árán jött létre a béke Szulejmán és János király között, mint a török orientáció egyik legtekintélyesebb képviselője így írt egyik levelében: a már elhunyt Lajos királynak is kifejtett akkori véleményét most is szilárdan fenntartva állítja, hogy "Magyarország menekvését csakis a törökkel való barátság biztosíthatja."

 

/Perjés Géza,Mohács/

 

Írtam már,Perjés Gézának csak azt az okfejtését nem fogadom el,hogy Magyarország kívül esett az oszmán had hatósugarán.Szerintem még Köln is beleesett volna,ha Magyarországon időveszteség nélkül átvonulhat.