Annyit tudni tehát, hogy "a hunok Boszporosz közelében lakó királya, név szerint Gordasz" 527/28-ban felvette a kereszténységet Bizáncban, I. Jusztiniánosz keresztfiává fogadta, majd hazatérve az ezüstből készült bálványokat beolvasztatta. Ezen rágtak be a többiek odahaza: "A hunok feldühödvén, összejátszottak testvérével, elmentek, és megölték őt, helyébe testvérét, Muagert (Muagerisz) tették királyukká." Igencsak emlékeztet ez a perzsa mágusok folytonos áskálódásaira a Bizáncban felszentelt térítőkkel szemben. A felbőszült "hunok" lemészárolták a Krím-félsziget déli részén levő Boszporosz városának bizánci helyőrségét, végül aztán a császári sereg közeledtének hírére kereket oldottak. Nem derül ki a szövegből pontosan, honnan jöttek, de átkelhettek éppen az említett Kercsi-szoroson is. Már Hérodotosz említi, hogy a sztyeppei népek télen itt vonultak át, sőt Sztrabón szerint VI. Mithridatész hadvezére, Neoptolemosz a tengerszoros jegén verte tönkre a barbárokat.