Az emberi elme jelenlegi fejlettségi fokára jellemző, hogy mindent a lehető legegyszerűbben és a számára legrokonszenvesebb alapokra visszavezetve próbál megérteni. Nagyfokú szubjektivitása miatt nem szívesen veszi tudomásul, hogy ez a véletlen-generálta Univerzum nem az emberi elme számára működik, hanem csak úgy, ahogy sikeredett neki.

Ha nem idegen tőlünk egy kis önirónia (csak hogy hangulatosabbá tegyük ezt a topikot), akkor talán elfér itt az alábbi párbeszéd:

Két leendő univerzum sétált az időtlen térnélküliség sivatagában.

- 0=1-1!

- Na BUMM! És akkor mi van?!

- Semmi. Továbbra is. Csak hát a látszat csal.