"provokációnak vagy halogatásnak szánták a bejelentkezést Romániára és Bulgáriára"

 

meg Finnországra, érdeklődve Magyarország iránt is.

 

Halogatásnak talán egy "passzív" belépés a Háromhatalmi Paktumba legalább olyan jó lett volna, mint egy provokatív fellépés, de az igaz, hogy vigyázni kellett, nehogy Angliát Hitler karjaiba kergessék. Inkább valószinű, hogy Sztalin nyeregben érezte magát.

 

Van olyan vélemény, hogy Molotov 1940 novemberében szándékosan provokált, és a szovjet hadakat nyomásgyakorlás céljából vonultatták fel a nyugati határon, hogy Hitler ne merje elszánni magát egy angliai partraszállásra. Mivel úgymond kétfrontos háborút sem fog merni kezdeni, benne lesz a dobozban, és annyit zsarolhatnak ki belőle, amennyit csak lehet, mielőtt megtámadják. (*)

 

A mozgósítást minden esetre a legnagyobb titokban folytatták és a háborús készülődés olyan mértékű volt, hogy azt nem lehet csupán blöffnek tartani: a dobozt össze akarták taposni. (Ettől függetlenül pedig Hitler valójában nem akart Angliában partraszállni, bár ebben Sztalin nem lehetett biztos.)

 

Lehet úgy interpretálni, hogy

- provokáltak, nehogy Hitler idő előtt kiegyezzen Angliával és hogy ezzel időt nyerjenek a felkészülésre a támadáshoz

- azért mertek provokálni, mert erős pozícióban érezték magukat.

Sztalin abból indult ki, hogy Hitler "racionális" politikus - mint ahogy Hitler is Churchillel szemben. Csakhogy mindketten elszámították magukat azzal kapcsolatban, mit jelent a másik fél szemszögéből a racionalitás az adott helyzetben.

 

--------------------------

(*) "Moszkvának attól kellett tartania, hogy Angliával vagy egy partraszállásos német hadművelettel végeznek, vagy, katonailag gyenge és pénzügyileg nyomorúságos helyzete miatt kénytelen lesz békés kompromisszum kötésére a Harmadik Birodalommal. A Szovjetúnió akkor egyedül maradt volna Németországgal, aminek az egész Európai kontinens erőforrásai rendelkézésére álltak volna. Mi röbb, a Szovjetúnió a kapitalista hatalmak - beleértve az angolok - közötti együttműködés veszélyétől is tartott maga ellen. Hogy meggátolja ezt a lehetőséget, Angliát bátorítania kellett a háború folytatására… E remény erősítésére és hogy elejét vegye egy német partraszállásnak Angliában, Moszkvának konfliktust kellett keresnie Németországgal. A szovjet fenyegetéssel hátában Skandináviában és a Balkánon, Hitler nem riszkírozhatta a Seelöve-t (az Anglia elleni inváziós tervet). Helyette hadereje erős kötelékeit kellett Keletre küldenie, hogy védje Németország nikkel-, fa-, olaj- és gabonaszállítási forrásait."

Walter Post: Unternehmen Barbarossa. Deutsche und sowjetische Angriffspläne 1940/41

Hamburg/Berlin/Bonn, 1996