"az oroszok megtévesztésre épülő hagyománya, az események felgyorsulása után megerősödő taktikázás. "

 

Éppen ez a "ham handed" taktikázás volt, ami az adott körülmények között végzetesnek bizonyult: Hitler ebből azt hallotta meg, hogy az oroszok veszélyeztetik a román olajmezőket. Különben miért kifogásolta volna Molotov, hogy Németország meggarantálta a már úgyis erősen megcsonkított Romániát?

 

Ez egy háború kirobbanása előtti utolsó pillanat volt, "velünk, vagy ellenünk": itt ennek megfelelő módon kellett volna fellépni, nem pedig később is megoldható részletkérdéseken inzisztálni. A német fél kifejezésre juttatta, hogy Románia hosszú távon nem érdekli, csak az angolok elleni háború idejére. Dettó Finnország (amivel kapcsolatban Molotov különösen erőszakos volt). Ebből a szempontból nézve a szovjet fellépés nem kicsinyes taktikázásnak tünt, hanem stratégiai, agresszív fellépésnek a németek nyakán lévő hurok megszorítására.

 

"a magyarok tietek, ami pedig a volt Monarchián kívülre eső terület, a Drinától a Dnyeszterig - nos, az a miénk"

A szovjet már benn ült Csernovicban, Bukovina fővárosában, ami a Monarchia virágzó városa volt. Nem evidens, az adott szituációban, amikor a német fél geopolitikai nagyságrendű egyezkedést ajánlott fel, miért mutatott Molotov ilyen érdeklődést esetleges újabb változtatás iránt a nyilvánvalóan német érdekszférába tartozó Magyarország határai tekintetében. Hitler ezt úgy foghatta fel, hogy a szovjet fél nem csak a román olajmezőket, hanem azok hátországát (Magyarországot) is egyezkedés  tárgyává akarja tenni.

 

Hitler ajánlata, hogy a Háromhatalmi Egyezményt alakítsák négyhatalmivá, nyilvánvalóan csapdát is rejtett: ha a szovjet belemegy, ezt nyilvánosságra hozzák, és Németország a Szovjetúnióval összefogva előkészületeket tesz a Közel-Kelet, Afganisztán, India felé való közös expanzióra, akkor azt remélhette, az angolok visszalépnek és kiegyeznek vele. Ettől Sztalin joggal tarthatott volna. De ha ebbe szinleg belemegy (mint ahogy végül bele is ment, csak a román és finn kérdést IS erőltette), valószinűleg időt nyerhetett volna ahhoz, hogy felvonulását befejezze. (Közben akár az angolokkal is egyezkedhetett volna titokban.) Ez nem csak utólagos okoskodás: mindenképpen katasztrofális hiba volt Molotov fellépése.

 

Az eredmény ismeretében idiótikusnak tünik a Molotov misszió csodáló méltatása Henry Kissinger "Diplomacy" című könyvében. Nem csoda, hogy ilyen könyveken felnőve, az amerikai politikusok olyan melléfogások sorozatát produkálják, mint Irak, meg Afganisztán.