Elsőre mintha nem is témához szólnék. A történet, hogy vmikor a múlt században, keleti autók idejében és a tengerre vezető autópályák tervei előtt volt az úgy, hogy 10 nap után jöttünk felfelé Dubrovnikból az Istriára-hogy majd hazafelé utána. Namost pár km-re Selcétől, a csodás parti úton látjuk ám, hogy egy magyar rendszámú Zsiguli áll az út szélén. Integetnek (2 lány, 2 fiú), megállok: defektjük van, és nem volna-e egy kerékanya kulcsom, mert hogy nekik nincs. Volt nekem. Segítettem is levenni a kereket, még ilyet sosem csináltak. Jajaj, a pótkerék meg lapos, nem volna egy pumpám? Volt. Aztán fújtuk, 40 fok volt árnyékban, de nem volt árnyék. Viszont alig tartotta a levegőt. Na, mondom nekik -miután kigyönyörködtem magam az üres csomagtartóban a  2 db sportyszatyorban, amivel elindultak-, jó lenne mihamarabb találni egy gumist, mert ez nem lesz jó. Hümmögtek hammogtak, majd az egyik fickó nekem szegezte a kérdést: messze van még Dubrovnik?

Hát mondom, ma kedd, pénteken jobbra. 

Ez jutott eszembe a "13-an, nem tudjuk hova, nem tudjuk mivel, nem tud a fele úszni, 3 kisgyerekkel és úgy általában mindenkinek jó legyen a part" felvetésre. 

----------------

De van konkrét javaslatom is.:-)

Tisztázni, megállapodni.

Ki megy. Mikor. Hova. Közel? Távolabb? Sziget? Ki kell tűzni egy A és min. B tervet. Nyilván autókkal olcsóbb, mint busszal.

Aztán google. Szálláskeresés, útvonalkeresés, díjak, költségek, táblázat.  

Jó tervezgetést. :-) Ha van konkrét hely, időpont és létszám, szerintem a fórumon sokan tudunk még címeket is mondani. Meg mindent, ami kellhet. Visszaolvasni is érdemes.