A másodlagos égéshez kellene plusz energia, hogy miből az kérdéses. Elvileg egy gázenergia bevezetés tudná biztosítani de nem érné meg mert ami plusz energia keletkezne az nem fedezné a gáz költségeit.  Elektromos energia szintén drága, a napenergia csak tárolt formában lenne használható, de az is kétséges hogy elég lenne.

 

Kisérlet képpen ki lehetne próbálni a gázt, mert igazi veszteséget nem okozna, hiszen felhasználásra kerül a gáz fűtésre. Csökkenne a szennyezés.

 

A megtakarítási lehetőség a betáp levegőmelegítése és a füstgázból való hőkinyerés tökéletesítése lehetne.

Az elsődleges égést kell tökéletesre csiszolni és a már kitermelt hőt megfogni.

Ez sem megy még általában jól.

 

A kandallók 260 C fok körül (felett) nyomják ki a füstgázt, a fém kályhák 300 C fok felett.

A mostani megoldások más kályha típusoknál nem dinamikusak, így ha sok hőt vesznek ki akkor meg más gondot okozhatnak a lehűtéssel.

 

Mi azt oldottuk meg hogy jó huzat viszonyok mellett (alig ütközik, fordul, stb.) kivesszük a hőt, de nem lassul le a füst és nem rakódik ki semmi.

Nem kell hosszújárat sem.

De van egy új anyag a rendszerben ami ezt tudja, és egy új struktúra (ami nem is igazán új, csak nem kályhára használták ).

 

Egy új kísérleti kályhát  kell építenem mert a  korábbit már nem lehet így átépíteni, annyira más a rendszer (a régi tulajdonságai megmaradnak (tűztér stb.), csak a szerkezet felépítése teljesen más lesz.

 

Szerencsére még három saját kályhára van igény családon belül (3 lakás) kertesházban.

 

Jelentősen olcsóbb is lesz a kályha.