az itáliai hadjáratok kezdete

Itália sajátos szerepet játszott a német történelemben. Az itt megszerezhető császári hatalomnak köszönhette Németország, hogy Európa vezető hatalma volt II. Frigyes haláláig. Ezzel szemben hatalmas erőforrásokat igényelt, újra és újra hadjáratokat kellett ide vezetni a terület megtartása érdekében, ahogy távoztak a császári seregek, azonnal lázadások törtek ki, itt alakult ki az élet-halál harc a pápákkal, ami Németország vereségével végződött, az itt lekötött anyagi és katonai erőforrásokat máshol hasznosabban lehetett volna felhasználni. Ennek a harcnak eredményeként úgy meggyengült a központi hatalom Németországban, hogy II. Frigyes császár halála után szétesett gyakorlatilag független államok laza szövetségére Németország, 1870-re állt csak helyre a központi hatalom Németországban.

A történet 951-ben kezdődött, ekkor Itália új királya Berengár fogságba vetette elődje II. Lothar király özvegyét, Aldeheidet - II. Rudolf,  Burgundia és Itália királya lánya - ő Ottótól kért segítséget. Ottó hadseregével segítségére sietett, mivel felesége Edit már 946-ban meghalt, miután kiszabadította Adelheidet feleségül vette, ezenkivül Páviában felvette a langobard királyi címet. Berengár behódolt, a kegyelemért cserében át kellett adnia Verona, Friaul és Isztria területét Ottónak.