Már én is mosolyogtam magamban azon, hogy az itt leírt vélemények elsősorban minket jellemeznek...

De vajon baj-e ez? Istenképünk nem arról szól-e, hogy milyen az értékrendünk?

Az értékrendünk vajon nem tükrözi-e az igazságérzetünket?

Vajon helytelen-e, ha az igazságérzetünk központi helyet kap az istenképünkben?

...

Ha az igazságérzetünket többé-kevésbé száműzzük az istenképünkből, akkor vajon mit állítunk oda helyette? És mit fog az elárulni rólunk? (Vagy éppen az igazságérzetünkről?)

...

Tehát Isten boldog-e..???