Ami azt illeti, szégyen volna, ha a saját városomat nem ismerném... :-)

 

Az Oroszlányi Televízió riportja a forgatásról:        http://www.oritel.hu/index.php?nid=1846

Az egykori Aranycsille Étterem, ahol a film italozó jeleneteit forgatták. Az első két képen a szemközti Béke Munkásszálló, de jobboldalt látható az Aranycsille, az étterem cégére (Istenem, hány éven át, de szerettem volna megszerezni!) A harmadikon a nevezetes műintézmény, de már zárva és cégér nélkül (még látnom kellett a csillét a sittes konténerben, rozsdától szétrohadva...), a két utolsón a belvilága, ide valamikor nyakkendő nélkül nem lehetett belépni, akinek nem volt, adtak egyet kölcsön. 

Mi is be akartunk menni a forgatásra, mikor híre ment, hogy ingyen sört adnak, de már egyszerűen képtelenség lett volna bejutni.

 

                                          

 

                                                          

 

A televízióban említett néhai Zöld Tömb, régi fényében, és lelakva, üresen, az elhagyott, félkomfortos lakásokkal. Fel akarták újítani, de nem volt elég vásárlóképes kereslet, a 2000-es évek elején lebontották.

                                  

 

                                 

                   Az Ady Mozi, ahova annak idején mindenki elment, megnézni magát a filmben...

                                és, ami maradt belőle, világ csúfjára, ország szégyenére:

                 

A XX-as akna, ahonnan a pálya indult. Az is XX-as volt, ahova megérkezett, de az első volt az "Öreg XX-as", a másik a "Majki XX-as", ma bányamúzeum. Következő: a pálya az OBSK, az Oroszlányi Bányász Sport Klub hátterében, az ország akkori legmagasabb kötélpályaoszlopával. 1974-ben épült, és 2000 tavaszán bontották le.

                                     

Volt még egy nagyon pipec képem róla, ahogy a kötélpálya halad a meddőhányó oldalában, de mind a két ismerősöm bezárta a Facebookján a bányaretro-képeket, akinek megvolt, én pedig elfelejtettem időben kilopni.

 

 

                                                        

 

                                   A "Czermann" a negyvenes években, és napjainkban, kirittyentve.