Nos, az embert érik néha meglepetések. Közben a 188 lépés elérése után pár napra sikerült még egy 189 is. De aztán egyre hidegebbek lettek és örültem, ha elértem a 160-163 lépést - azzal már nagyon meg voltam elégedve ezeken a nagyon hideg hajnalokon. Tényleg semmi se vetítette előre, hogy még ebben az évben megdönthetem azt a 189 lépést. Mostanában elég hidegek vannak, ma hajnalban is -3 fok volt és mégis sikerült 192 lépés egyetlen belégzéssel. Pár napja próbáltam újszerűen feltölteni magam oxigénnel. Így még nem próbálkoztam, s láss csodát, másnap már felment 170 fölé, aztán a következő  két napon (vagyis hajnalban hajnalban, kb 5 óra 20 perckor) egyaránt 184 lépés sikerült. S ma hajnalban pedig az említett 192 lépés. Na ez erőt ad, még mindig lehet fejlődni, a 200 lépés elérése már egész közel van........

Az egyik ok az augusztus óta tartó folyamatos javulásomnak (addig 155 lépés volt a maximumom) ezen a téren az is lehet egyebek között, hogy abbahgytam a focit, legalábbis egyenlőre.  A srácok nem tudnak rászedni, hogy újra menjek - minden héten próbálnak srászedni, többen is. Nem tudják elhinni, hogy csak úgy abbahagyom. 57 évig fociztam. El kezdtem azonban futni a gerelyezés után, de ez egészen más futás, mit a focin. Meg nem is kb 90 percet futkározok, hanem csak néhány percet, de azt egész másképp. Nagy meglepi számomra, hogy a sok futás elhagyása ellenére ennyire feljavult a légzésem, a tüdőm kapacitása, légcserém. A sok futás hosszútávon nem jó, ezt mutatják a világcsúcsok is, meg már olvastam erről egypár cikket is. Na ez volt nagyjából az ok, hogy most nem focizok. Saját magam akartam erről valahogy meggyőződni. De akkor is óriási meglepi ez számomra. Lehet most már semmi se fog tudni rászedni, hogy újból focizzak.

Ez a javulás augusztutól már (a nagy hidegek ellenére is) kb 24% - ami egész brutálisnak mondható ebben a korban.......