Szablyaútja,
"Mi értelme a fegyvert hátul tartani, amikor az egyben a pajzsunk is?"
Próbálj kesztyű nélkül, kosár nélküli karddal vívni, úgy, hogy az ujjak valid találati felület.
Hamar rájössz, mi értelme ;)
A messernél még elég szépen kijön ezeknek az állásoknak az értelme,
ott még nagyobb divat volt hátul tartani a kardforgató kezed.
Variációk:
-bal láb elöl
-jobb láb elöl, de a csípő/sarok befordulva (a Dürer-féle vívókönyvben jól láthatóak ilyen messer állások pl)
-jobb láb elöl, de a kard hátul, a hegy hátrafelé néz.
A másik történet, hogy nem mindegy a távolság. Ha tercben állok, pontosan
látod, milyen messzire érek el, de ha pl a bal láb van elöl és csípőnél van a kard,
vagy ha a hegy hátrafelé néz, már sokkal kalandosabb felmérni a távolságot.
A harmadik vágásmechanikai dolog, egész egyszerűen több power van abban,
ha a kard hátulról indul. Ez egy hevesebb plüsis küzdelemben már szépen kijön,
ha egy ilyen vágásba/szúrásba állsz bele, azt megérzed, épp ezért tiszteletet parancsol.
A negyedik, nagy kedvencem pedig az, hogy a hátul tartott kardból elég jól elő lehet készíteni
half-sword illetve birkózós technikákat.
Nagyon más kontextus a ló és D hárítókosaras kard,
Természetesen ha nincs szükség extra powerre (mert lóról csapatod a népet), lábmunkára,
nincs birkózás/half-sword, és van kosár valóban nincs sok értelme a bal láb elöl, illetve kard hátul jellegű állásoknak.
Ugyanígy akkor sem, ha csak pontokra mész, és a kéz védett, vagy kevés pontot ér (plusz nincs birkó+half sword),
lásd modern vívás.
"És emiatt nem tudom elfogadni a dussack=szablya feltevést és a török kori küzdelmek rekonstruálását nyugati források alapján."
Van egy feljegyzés, amiben II Károly osztrák főherceg 700 dussackot (complex-hilt kosaras változatot) rendelt,
kifejezetten a török ellen, végvári harcokra, tetemes lóvéért, igen sietősen.
Szerintem ez elég konkrét forrás pl ;)
Török-kori magyar gyalogos lábmunka tekintetében szerintem a messer-dussack vonal a mérvadó,
konkrétan a kosaras dussack a török ellen lett kitalálva kb. Ott ló nélkül, a vár fokán nem igazán lehetett
szálfegyverekkel meg kétkezes hülyeségekkel vidámkodni, meg hiányos lábmunkával elkaristolni.
Szerintem nem véletlen, hogy mikor érkezett pár elég nagy rendelés ilyen (amúgy meglehetősen drága,
de ha a török épp lenyom, belefér a költségvetésbe) kard beszerzésére a határon szolgálók számára,
hirtelen megjelent egy tonna vívókönyv, hasonló témában, illetve a legalapabb vívóiskolás fegyver egy széles pengéjű
ívelt kard lett, és a semmiből hirtelen azonos szinten oktatták, mint az addig rendkívül népszerű hosszúkardot.
(miközben azelőtt pár évvel a messerrel/egykezesekkel alig foglalkoztak páran érdemben)
Szóval Sch rendszerének szerintem van elméleti alapja gazdagon, bár én inkább nagy vonalakban értek egyet vele,
maga az interpretáció már kevésbé szimpi.