A DVAG csak gravitonpárokból áll. Végtelen mennyiségű de nem végtelen sűrűségű sugárzás. A graviton elemi részecske egy tömeg nélküli energia kvantum aminek tükörpárja van, így vannak ketten, az egyik jobbos a másik balos. Ezek ketten párban egyenes vonalban haladnak, áthatólóképességük az (a gravitonok segítségével létrehozott) anyagon nagyon nagy. Ennek ellenére az anyagot elképzelhetetlenül nagy nyomás alatt tartják, a nyomóerő 1.21×1044 newton, nem tudni hogyan csinálják.
A graviton maga az energia, nem veszít energiát mert ő maga az. Örökmozgó, ez a tulajdonsága.
A gravitonpár sebessége kb 1 Mc vagyis a fénysebesség kb milliószorosa.
A DVAG mindenütt van a Világegyetemen túl is végtelen távolságban. Ahol a töltések vannak ott vannak a Világegyetemek.
Ha a gravitonpár elektromos töltéseket köt meg -ez a másik elemi részecske amelynek szintén tükörképe is létezik egy jobbos és egy balos- akkor fotonná alakul és fénysebességre LASSUL.
A tömeg hatására a gravitonpárok sebessége nem változik meg szerintem, legalábbis lényegesen nem, a Földön keresztülmennek mint a fény az üvegen, csak sokkal hatékonyabban. A DVAG nem kifejezetten áramlik mert ez egy sugárzás. Amikor a DVAG "áramlásáról" beszélek akkor azon azt értem, hogy a tömegből kifelé némileg kevesebb graviton lép ki mint ami befelé tart. A különbséget hívom gravitonszél -nek (= a gravitáció okozója). Ez a gravitonszél az ami a BH eseményhorizonton éppen megállítja a kifelé tartó fényt. A befelé tartó fényt viszont értelemszerűen 2c sebességre gyorsítja ugyanitt ami beljebb hirtelen növekszik, a határsebesség c négyzet (ezzel szoktam jelölni a kb 1 Mc becsült gravitonsebességet, nem valódi cnégyzet, a jelölés csak a szemléltetést szolgálja).
A DVAG nem gyorsul semennyire és nem is lassul, ennyi a sebessége, ennyit tud. A sebességet a gravitonpárok elemi tulajdonsága adja, nem kell gyorsítani, ő maga a mozgató. Szokatlan tulajdonság tudom.
Igen a DVAG ha úgy tetszik nyílt halmaz, végtelen kiterjedésben, nem lokális.
Az Univerzumot kívülről nyomja és ezért fékezi mint egy normális csillagnál is vagy akár a Föld esetében. A feldobott követ a DVAG fékezi le, mert értelemszerűen lefelé több graviton éri a követ mint felfelé (hiszen a felfelé tartó gravitonsugárzás már előzőleg keresztülhatolt a Földön).
Az Univerzum esetében ugyanez a helyzet, kívülről több graviton érkezik mint az Univerzum felől, mert az Univerzum egy kisebb részt elnyelt belőle.
Kösz a kérdéseket, örülök neked.
