Alapvető hiba, hogy mai ésszel, a mai gondolkodásmóddal próbálunk megérteni 60 évvel ezelőtt történt dolgokat.

 

Éppen ezért van az, hogy a 35 km/h, ami napjainkban nevetséges, 1959-ben elfogadott/botrány nélküli volt. 

 

Akik 1960-ban akik MÁV AK-n utaztak, minimum 1940-ben és előtte születtek: nekik nem volt gond egy 3-4 km-es séta, de még 5-6 sem. Mikor Békéscsabán tanultam és is gyalog mentem át a városon a MÁV állomástól az iskoláig (Sportcsarnoktól picit viszább), gond nélkül. De lehet, hogy reggel Ludadra is egy 2 km gyaloglással indítottak a bácsik-nénik, lurkók.

 

1969-ben Nyíregyházán megvalósult, ami Békéscsabán nem: talán ha lenne ezekből az időkből utas statisztikánk, az mutatna valamilyen változást, bár ott szerintem jobban meg tudták oldani a buszra váltást, mint Békéscsabán. De Békéscsabán is a Villanytelepnél 1960.X.-1961.XII. között át lehetett szállni a buszra. Igaz, a zsák krumpli, az öt tyúk, vagy a 10 vesszőkosár már otthon kellett maradjon...

 

Nagy József & Orvos Pál gyűjteményéből

Sárga: a megszűnt szakasz

Piros: az optimális szakasz

Fekete: a még lehetséges szakasz (Nyíregyháza típusú)

 

Más: a vétyemi gőzösöd és testvére:

 

1917. O&K. 7486-7487 - Cn2t - 760 mm - 1917. Szemző János, Bogyanpuszta (?)