Nem a valóság egészéről gondol valamit az ateista, hanem csak a tapasztalt valóság transzcendens kontextusáról. Méghozzá azt gondolja, hogy ha ésszerűen közelítjük meg a kérdést, akkor semmi okunk akármiféle istenekben hinni. Hanem akkor már sokkal valószínűbb olyan transzcendens kozmológiai struktúrák létezése, amik a tudományos módszerek alapján lehetségesnek vagy valószínűnek tűnnek. Mert azokhoz racionális és empirikus módon jutottunk el. Nem pedig csak kiolvastuk egy olyan ókori iratból, ami teljesen nyilvánvaló, hogy evilági, nagyon nem transzcendens dolgok metaforikus kivetítése a kozmológia síkjára.