"Szépül" a "város". Idézöjelbe kell tegyem minkét szót mert egyik sem igaz. Egyrész ez nem más mint makulatúra, a homlokzat mögött semmi sem változik másrészt nem kellene magunkat a hazugságok "édes hullámain ringatnunk.

A falu koszos. Nem is koszos , mocskos. Ami a legrosszabb ezt a koszt nem a szél fújta be ide, ezt a település lakói maguk termelik ki nap mint nap verejtékes odaadással. Az utcákat ellepö mocsokkal olyan bennsöséges viszonyban vannak, amely gyakran túlmutat a normál emberi viszonylatokon. Valószinüsíthetö, hogy saját részüknek tekintik az utcán szélgörgette hulladékot, óvó megelégedett pillantásokkal kísérik az általuk eldobott csomagolóanyag útját és mély kielégüléssel mennek haza a család tudtára adni micsodaélvezetben is van részük az év minden napján. 

A dunaparti föveny is jó példája ennek a szemléletnek. Horgászok akik az engedély fejében "esküt tesznek" a természet megóvására minden szemetüket ott hagyják maguk után, a PET palacktól a sörösdobozokig meg a krumplishálókat amelyek etetökosárnak használnak. A picknikezö akárkik szintúgy hasonszörüek. A tüzrakások maradványai mellett esztelen mennyiségü otthagyott "énjük" hever egy kivétellel, az okostelefonjukat amely a legnagyobb mocsok, azt sosem felejtik el magukkal vinni. Hiába no, a vonzalom ebben az irányban megkérdöjelezhetetlen.