Ez a teszt se reprezentatív, csak annyit mutat, hogy a keményebb anyag mélyebbre vág a puhábba, a nagyobb tömegű meg elhajlítja a könnyebbet.

Nem szeretem, ha túlmisztifikálnak valamit. Eleve a japán kard is többféle minőségben készült, egy főúré nyilván jobb volt, mint egy átlag harcosé. Hogy a Böker katanája hol helyezkedik el a virtuális rangsorban, fogalmam sincs. Kínában készült, gépeken, az alapanyaga nem egy nagy szám, de homogén! Csak egy példa: a szegecselt láncing kapcsán sokat leveleztem Thiele Ádámmal, a Bucavasgyúróval. Hazánkban ő tud legtöbbet a középkori vasgyártásról. A korabeli módon előállított vasdrót ütésállósága 2-4-szer rosszabb, mint a modern, a salakzárványok miatt. Ennek ellenére előbbit ő csak aranyárban lenne hajlandó készíteni, utóbbi meg 400 forint/kg a vastelepen.

Ugyanez van a kardoknál is. Az értékek relatív fogalmak, és sokszor teljesen megfordultak a középkorhoz képest. Meg különbözőek is, van eszmei érték, belefektetett munka, meg simán fizikai tulajdonságok. A pár ezer forintos karos lemezvágómmal sok éve vágok vaslemezt, és még soha nem kellett élezni. Egy hajszálnyi élszalag meg nem fogja megköszönni, ha rávernek orkkarddal, legyen bármilyen hamon vonal mögötte. De senki nem fog összeverni egy milliós katanát egy géppel kivágott és edzett, elnyűhetetlen, 60.000 forintos Cold Steel katanával. Az egyiknek 60.000-el csökkene az értéke, a másiknak meg egy millióval. ;) Bocs, nem, a cuba is értékes, azt külön is gyűjtik, nem? :D