1. rész

 

Lassan én is írogatom a beszámolót az idei nyárról, több részletben. Lesz benne

 

- unalomig ismert helyszín, a slampos Sutomore,

- kezdő montenegrósoknak tiltott város, Podgorica,

- csónakázás a mosolyfakasztó szépségű Skodrai-tavon,

- kötelező körök (Kotor, Perast),

- végül Montenegró felfedezetlen bosnyák szeglete, Gusinje, ahol minden csevapozóra jut egy pártiroda, és ami egyben a tiszteletet parancsoló Prokletije Nemzeti Park küszöbe.

 

Fény derül majd egy "titkos" gyalogösvényre, ami biztonságosan eljuttat a virpazari vasútállomásról a településre. Megmutatom Sophia Loren halmait, és egy humorral megáldott szerzetes templom formájú méhkaptárát. Szó lesz arról, hogyan hoztam haza egy múzeumi tárgyat (ezt már említettem itt) és megmutatom majd munka közben a Kotor óvárosában turistáknak festegető magyar művészt. Szó lesz arról, miért nyomasztó hely szerintem a csillogó gazdagság ellenére a Porto Montenegro Tivatban.

 

Megkaptam már itt, hogy "elvont" utazó vagyok. Valóban inkább utazónak mint nyaralónak, turistának tartom magam. Nem mindig a többség által kitaposott úton járok, nem családdal és nem autóval megyek, az átlagnál jobban érdekel maga az ország, annak kultúrája - legalábbis szeretem ezt gondolni magamról :). Ennek ellenére remélem, tudok hasznos infókat adni mások számára is, már akik veszik a fáradságot, és visszaolvasnak itt a topikban a nyaralásuk előtt. Vagy azt már szinte le se merem írni, hogy eszükbe jut kulcsszavakkal visszakeresni a baloldali keresőben.

 

Harkány-Eszék-Belgrád

 

Aki nem tud/akar autóval Montenegróba utazni a Dél-Dunántúlról, az nekiállhat sakkozni a menetrendekkel. Idén megfogadtam, legközelebb (ismét) repülővel megyek. Visszafelé 26 órára nyúlt az út egy vonat lekésése miatt. Várjuk a Wizzair téli menetrendjét a heti kétszeri járatokkal a balkáni fővárosokba Budapestről, ha már egyszer a légitársaságra szabták az állami tendert ugye. De Belgrádból sem ördögtől való repülni, százegynéhány euró. Évente egyszer 1-2 főnek megéri a kényelem, azt mondom így az ötödik montenegrói utazásom után.

 

 

Másfél éve létezik Harkányból közvetlen busz Horvátországba. Ez az egyetlen tömegközlekedési megoldás Baranya és a horvát Baranja között, miután leállították a Villány-Pélmonostor vonatot a menekültmizériára hivatkozva. Pécsről a rendszerváltás óta nincs busz Eszékre, leszámítva egy tiszavirág életű iskolajáratot. Jelenleg napi három buszpár van Eszéken és Zágrábon át az Isztriára/Dalmáciába, kivéve szombaton, amikor csak kettő. Aki ezekkel tervez menni, tanácsos előtte felhívnia a harkányi buszállomás forgalmi irodáját, hogyan közlekednek éppen a buszok, mivel a gyér érdeklődés miatt nemrégiben is ritkították őket. A netes menetrendjük alapvetően naprakész [bár e sorok írásakor a keresőjük éppen nem működik adatbázishiba miatt]. Az angol emailre is válaszolnak 1 napon belül. Bónuszként jó érzés "légvonalban" ésszerűen megközelíteni Pécsről Belgrádot Budapest vagy Halas helyett Eszéken át. Elvileg van közvetlen járat Montenegróba Eszékről, de riasztó az időben és térben nagy kerülő (Mostar-Neum-Dubrovnik). (Sőt a járat eredeti útvonala egy óriási Szabadka-HR-BiH-HR-Ulcinj félholdat írt le...)

 

 

Harkány-Eszék 56 kuna egy irányban + 1 euró poggyászdíj. Eszék-Belgrád között napi 4 buszpár van, az ár kb. megegyezik a Budapest-Belgrád Spezial vonatjegyével. Amikor én utaztam, a képen látható Ford Transittal, épp elromlott az elektronikus jegykiadó gép a buszon, a buszvezetőnek pedig halvány fogalma sem volt a Harkány-Eszék jegy áráról. Csak mi tudtuk azt, utasok. :) Horvátországba érve telefonálgatásba kezdett, de a "központban" sem tudták megmondani az árat (!). Végül egy horvát utastárs megmutatta neki mobilneten a menetrendben. :) Ja, és a buszsofőr nem beszélt nyelveket, ellentétben a későbbi belgrádi járat szerb vezetőjével, aki angolul mindenben eligazított. Szóval van még min csiszolni. A sok sz@rakodás miatt kis időtartalékkal értem csak el a belgrádi buszt. Én is úgy láttam, hogy nincs csomagmegőrző az egyébként felújított eszéki buszpályaudvaron, ellentétben a hivatalos netes infóval (a közeli vasútállomáson sincs). Ez azoknak szívás, akik az átszállás ideje alatt szívesen bevillamosoznának a belvárosba szétnézni, esetleg tesztelnék a jóhírű Makedonka éttermet. 17:00 előtt már zárva volt a büfé a buszállomáson, úgy láttam. Cserébe ingyenes a mosdó és nincs perondíj, sőt a buszon kellett megvenni a belgrádi jegyet. Valamit valamiért. :) 

 

A horvát App busztársaság balfék, mert a harkányi buszokat nem reklámozza Magyarországon, még Pécsen sem tudnak róluk. Megegyezhetnének a Volánnal, hogy ráhordja az utasokat Pécsről, de momentán visszafelé még csak nem is igazodnak a Pécsre induló buszokhoz, nekem is Halason, Baján át kellett visszavergődnöm.

 

(Továbbra sem tudok arról, hogy lenne közvetlen busz Eszékről Szarajevóba, marad a Slavonski Brod-i átszállás a napi egyszeri Zágráb-Konjic járatra.)

 

Eszék-Belgrád

 

 

Azért emelem ki, mert most jártam először errefelé, szerintem az átlag magyar utazó sem sűrűn fordul meg itt. A buszból érdekes a közelmúlt eseményeibe belelátni, Boszniát idéző, golyónyomos házak, szétlőtt épületek Eszék és Vukovár (eredetileg Valkóvár) környékén. Van olyan szétlőtt épület, amit reklámfelületnek használnak, ez a térségre jellemző sajátos kényszeredett egyben fanyar humorú hozzáállás. Menekültek nyomai, sőt maguk a menekültek is láthatóak, ha már csak kevesen is, a szerbiai Šid-ben, köztük húszéves srác hipsterkalapban, bangladesi gazdasági menekültek, sok gyerek. Alsótárnok és Šid közöt a horvát és szerb határátkelő közé (katolikus) temető szorult, ez kelet-európai sajátság, itt még frissek a határok. Ritkán járok HR-ben, ezért nekem újdonság volt Vukováron a dalmáciai bankfiók dalmata foltosra pingált épülete (nem kaptam le, utólag neten kerestem róla fotót).

 

A montenegrói útiterveben az időjárás miatt annyi változás történt, hogy az első úticél Žabljak, a Durmitor helyett a jó öreg Sutomore lett. Nem túl logikus csere, tudom. :) Last minute döntés volt, az utazás napján kora délután vettem az esti járatra a neten Belgrád-Sutomore jegyet és foglaltam másnapra Booking-on. A vonatot már nem értem volna el, a montenegrói Božur buszával mentem, az egyik legolcsóbbak és tényleg profik. A csúcsszezonra tekintettel két párhuzamos busz ment, mindkettő tele.

 

Ennyi bőséges felvezetés után a következő részekben már a lényeg jön, maga Montenegró. Először Sutomore, Virpazar, Skodrai-tó.