http://www.portfolio.hu/gazdasag/kiszivargott_hogy_mit_lepne_nemetorszag_veszhelyzet_eseten.3.236354.html?utm_source=index_main&utm_medium=portfolio_box&utm_campaign=portfoliobox

 

Kiszivárgott, hogy mit lépne Németország vészhelyzet esetén
MTI2016. augusztus 23. 19:33


Németországban a szövetségi kormány 21 év után frissítette a lakosság vészhelyzeti védelméről szóló tervet. A kabinet szerdai ülésén elfogadandó koncepció elsősorban arról szól, hogy miként kell válság esetén fenntartani az állami intézmények és a kormány működőképességét, és gondoskodni a lakosság élelem-, áram-, gáz- és vízellátásáról.

Továbbra is érvényben van a hadkötelezettség

A szövetségi parlament (Bundestag) 2012-ben kérte fel a kormányt, hogy készítse el a legutóbb 1995-ben frissített terv új változatát, amelyazt is rögzíti, hogy válsághelyzetben hogyan kell gondoskodni az egészségügyi ellátásról és a kulturális javak védelméről, és biztosítani a katonai erők védelmi képességét.

Ez utóbbi ügyrol a kiszivárgott részletek szerint az is szerepel a 69 oldalas dokumentumban, hogy gondoskodni kell a posta zavartalan működéséről annak érdekében, hogy időben kézbesíteni tudják a fontos küldeményeket, például a behívókat.

Ezzel kapcsolatban a Bundestag belügyi bizottságának elnöke, Ansgar Heveling egy keddi nyilatkozatában rámutatott, hogy a szövetségi kormány nem megszüntette a kötelező sorkatonai szolgálatot a vonatkozó 2011-es döntésével, hanem csak felfüggesztette, vagyis továbbra is él az alaptörvény azon rendelkezése, hogy külső fegyveres támadás esetén általános hadkötelezettség van érvényben.

Ezért az új polgári védelmi terv azzal a "forgatókönyvvel" is számol, hogy vissza kell állítani a sorkatonai szolgálatot - tette hozzá a jobboldali CDU politikusa, kiemelve, hogy fel kell készülni valamennyi lehetséges fenyegetettségre.

A tervet azért kellett átdolgozni, mert az 1995-ös változat már nem korszerű, hiszen a hidegháború utáni "biztonságpolitikai enyhülés" terméke - áll a dokumentumban, amelyben rámutatnak, hogy a hidegháború idején kiépített szövetségi polgári védelmi infrastruktúra egy részét fel is számolták. Például egy 1997-es kormánydöntés értelmében bezárták a Bonn melletti kormányzati bunkert, amely az egykori Nyugat-Németország egyik legnagyobb állami beruházásaként jött létre, azzal a céllal, hogy atomtámadás esetén legkevesebb 30 napig biztonságban tudjon dolgozni egy háromezer fős vészhelyzeti államigazgatási apparátus.

Hibrid, biológiai, kémiai és nukleáris támadások

A szövetségi belügyminisztérium vezetésével összeállított új koncepcióban az eddig ismert részletek szerint a szerzők abból indulnak ki, hogy leginkább úgynevezett hibrid fenyegetettség következhet be, vagyis a hagyományos hadviselés eszközei mellett nemkonvencionális eszközöket is alkalmazhatnak a Németország biztonságát fenyegető állami, illetve nem állami szereplők, például szabotázst követhetnek el vagy számítógépes vírusokat vethetnek be.

A modern infrastruktúra sérülékenysége és a modern társadalom erőforrás-függősége gazdagon kínál támadási felületeket
- állapították meg a szerzők. A további veszélyforrások között szerepelnek a biológiai, kémiai vagy nukleáris fegyverrel végrehajtott támadások is. "A tömegpusztító fegyverek és hordozó rendszereik terjedése, a terrorizmus eszközeinek alkalmazása a konfliktusokban és a kibertérben végrehajtott támadások közvetlen fenyegetettséget jelenthetnek Németország és szövetségesei számára" - áll a dokumentumban.

Ajánlások, lépések időhiány esetén

A koncepció számos területtel kapcsolatban csak ajánlásokat tartalmaz a Bundestag számára. Például rögzíti, hogy biztosítani kell a lakosság védelméhez szükséges állami intézmények működését abban az esetben is, ha fel kell adni ezen intézmények székhelyét, azaz gondoskodni kell egy "tartalék" székhelyről, de azt a kérdést nyitva hagyja, hogy kell-e új kormányzati bunkert építeni.

A szerzők más ügyekben is csupán a mérlegelendő kérdéseket vetik fel, a többi között jelzik, hogy előfordulhatnak szituációk, amelyek annyira gyorsan következnek be, hogy nincs elég idő a mostani jogi előírásoknak megfelelő parlamenti döntést hozni az úgynevezett védelmi helyzet - az ország elleni fegyveres támadás vagy annak közvetlen veszélye - beálltáról. Utóbbi azonban az előfeltétele egy sor lépésnek, például alapvető jogokat korlátozó intézkedéseknek vagy a Bundeswehr (hadsereg) feletti rendelkezési jog áthelyezésének a parlamenttől a kancellárhoz.

Azonban a stratégia így is sok új elemet tartalmaz, például azt, hogy nukleáris, biológiai vagy vegyi fegyverrel végrehajtott támadás esetén a kórházaknál szennyezettség-mentesítő állomásokat kell kialakítani, hogy a sérülteknek elkülönítve, az intézményeken kívül nyújthassanak elsősegélyt, a himlő elleni oltóanyag-készletet és az antibiotikum-készletet pedig ellenőrizni kell és szükség esetén ki kell egészíteni.

A lakossági intézkedések

A lakosság figyelmeztetésére szolgáló eljárásokat is tovább kell korszerűsíteni, az esetleges vészhelyzetről nemcsak a hidegháború idején kiépített szirénarendszeren keresztül, vagy a televíziókban és a rádiókban, hanem az interneten, sms-ben, illetve a szövetségi polgári védelmi és katasztrófavédelmi hivatal (BBK) okostelefonra fejlesztett alkalmazása, a NINA révén is tájékoztatni kell az embereket.

Az állami intézmények felkészítése mellett építeni kell a lakosság felelősségvállalására és önvédelmi képességére is, így ösztönzendő, hogy minden háztartásban állítsanak össze házipatikát, tartalékoljanak egyebek mellett meleg takarót, gyertyát, gyufát, elemeket, feltöltött akkumulátort és készpénzt, illetve tíznapi élelmet és naponta fejenként 2 literrel számolva öt napra elegendő ivóvizet.