"Ha tehát találunk Moldáviában egy Highidiş településnevet, akkor a névadás emiatt nehezen lehet magyar etnikumhoz köthető. Viszont a névátvétel is szokás a szomszédos népek közt, így – ha már ilyen motivációt feltételezünk a gondolatkísérlet erejéig – a névadó Highidiş lehetett román stb. nemzetiségű is. Sőt még ezt sem kell feltételeznünk, mivel a highidiş mint közszó jelen van a románban"

A román közszóból való eredeztetést elvethetjük 'olyan hely, ahol sok hegedű van' (ami képtelenség). Marad a személynévi eredeztetés. Ha megfigyeljük, a Ghidighici pontosan a Hegedüsnek vagy Highidișnek felel meg, nem jön hozzá a két tipikus román helynévképző, az -ești és az -eni, -ani egyike sem. 

A puszta személynévi helyneveknek nagy a történeti forrásértéke, mivel ez a fajta helynévalkotás Európa ezen részében a magyarságra (és a törökökre) jellemző, a románokra, szlávokra nem. Kiss Lajos például megállapítja, a román személynévi eredetű településnevekre általában az -eşti, -eni képző hsználata jellemző, és léteznek ugyan elszórtan egyes számban álló személynévvel alakilag megegyező településnevek is, ám azok minden esetben a magyarból való átvételek.¹ Mindezekből levonhatjuk azt a következtetést, hogy a falu nevének eredete egy tisztán rekonstruálható magyar Hegedűsre megy vissza.

1Kisss Lajos: A Kárpát-medence régi helynevei. In Magyar Nyelvőr, 120 (1996), 440–450, 445.