"Szerinted tetőn lévő folyadékhűtő rendszer esetén a csővezetéket télen:

- miért eresztik le

- miért látják el villamos kísérőfűtéssel

- töltik fel glikólos oldattal"

 

És még te magyarázol az alma-körtéről.

Ez nem hitvita, ez kurva egyszerű fizika, amelyre nem nagyon járhattál be.

 

A ház esetén a fal a hőtároló tömeg. Azt kell elszigetelni a külső hatásoktól.

 

Légy szíves tégy egy próbát:

Végy két ásványvizet, egyforma hőmérsékletűt.

Az egyiket csomagold be hőszigetelőbe, a másikat ne.

Tedd ki a melegbe, de árnyékba (mert ugye azt is megtudtuk hogy a meleg a fénnyel gyün).

Mérd meg pár óra múlva hány fokos.

 

A ház a vizes üveg. Adott hőmérsékletű, tömegű valami.

A szigetelés pedig elszigeteli a külső hőmérséklettől.

Ami még plusz a ház esetén, hogy ha süti a nap a falat akkor még durvább a dolog.

 

Ha a ház hőtároló tömege kicsi (mint a példában lévő csőé) akkor hamarabb felmelegszik ez tény, ezért klímáznak hamarabb a ksz házakban, hiába jó a hőszigetelése.

Mindkettőt átmelegszik előbb-utóbb, de szerencsére az időjárás legtöbbször olyan hogy áthidalja a házam a hőingást, 1-2 hét tartós meleg kell hogy egy kicsit is elinduljon felfelé a hőmérő benn