Nagy Károly támaszkodni kezdett a beneficiumhoz kapcsolt vazallus viszonyra, kihasználta hatalma és hadserege erősítésére. A nagybirtokosok hűbéri viszonyra léptek vele. A grófok, missik és a többi főtisztviselő neki tett személyes hűségeskü után kapta meg hivatalát és a vele járó honor birtokot. Ezek az előkelők más, főleg katonai szolgálataikért beneficium birtokokat is kaptak.

A király hűbéreseit vassi dominicinek nevezték. A 9.század elején ezek nagy része kisbirtokos közszabad volt. A vassi dominici tagjai általában 30 telket kaptak, ami elég volt a katonai szolgálathoz. A nehézlovas katonai szolgálathoz 10 - 12 telek hozama volt elég.

A 810-es években nagyjából 10 000 királyi hűbéres volt, akiknek 30 telek beneficiumuk volt. 

A nagybirtokosoknak több vazallusuk volt, de ők kisebb beneficiumokat adtak a vazallusaiknak, mint a király. Ezek a vazallusok nem álltak hűbérviszonyban a királlyal, de a 8.század végén és 9.század elején az állam még hatalma alatt tartotta őket. A senior háború idején köteles volt magával vinni összes vazallusát. A vazallust ok nélkül nem lehetett elűzni és szolgasorba taszítani. A vazallus nem hagyhatta el urát, ha az nem egyezett bele. A magánhűbéri viszony csak akkor volt felbontható, ha egyik fél súlyos bűnt követett el. A magánhűbéresek feletti hatalmat erősítette a 6.századi kollektív hűségeskü felújítása. 789-ben és 802-ben minden férfi alattvaló köteles volt a grófokon és missin keresztül hűséget fogadni és elismerni hogy megszegéséért büntetés jár. 806-ban az utódjára Jámbor Lajosra is esküt kellett tenni.

A 9.század elején még nem volt általános a hűbéri viszony, nem volt minden katona hűbéres és nem volt több lépcsős hűbéri rendszer, a hűbérbirtok nem volt örökölhető. A hűbérúr alsó fokon bíráskodott a vazallus felett, de a grófi fennhatóság továbbra is megmaradt. Ez volt a világi immunitás kezdete.