Az uradalom központjában állt az úr vagy tiszttartó háza. Körülötte voltak a rabszolgák kunyhói, gazdasági épületek ( istálló, csűr, magtár ) , a sütöde, sörfőzde, malom, présház és az iparosok műhelyei. Az épületek közelében voltak a veteményeskertek és a kaszálók az úr lovainak. Az úr háza ( curia ) körül sövénykerítés, a gazdagabb birtokosoknak kőfal volt.

A birtokot a tiszttartó irányította, beosztottjai a majorosok, kasznárok vagy gazdatisztek ( villicusok ) voltak. A tiszttartó karácsonyig számolt be az úrnak. 

A legfejlettebb nagybirtokok a nagy kolostori gazdaságok voltak, akik ismerték az antik kor mezőgazdasági fejlett eljárásat.

A királyi és kolostori nagybirtokok a termény harmadát helyben hagyták, a felesleget ha nem volt szüksége rá a királynak, a tiszttartó eladta és a pénzt adta a királynak. A kolostoroknál szintén helyben maradt a termény harmada. 

A kolostor birtokairól a terményt a kulcsár gyűjtötte be és osztotta el. Az egyes birtokok meghatározott sorrendben élelmezték az apátságot.

A kolostor saját kezelésű birtokait egy barát, a decanus irányította. Ő szedte be a telkekről a terményjáradékot. Munkáját az apát helyettese a prior ellenőrizte. 

Az apátság központjától távoli birtokokat a kamarás irányította. Az itteni terményeket a szállítás nagy költségei miatt eladta a kamarás, a pénzen élelmet vett a központ közelében vagy más árut. A kamarás intézte a kolostor pénzügyeit is.