A kereskedelem

A 8.században újraéledt Észak-Itália kereskedelme. Velence volt a központja a Bizánccal való kereskedelemnek, sóval, hallal, olajjal kereskedtek és 833-ban már saját pénzt vertek. Velencéből a Pó folyó mellett az Alpokon keresztül és a Rajna mentén, majd a Maas mentén vezetett az útvonal északra. A Rajna mentén és Gallia északi folyói mentén bárkakikötők jöttek létre, mint Verdun, Maastricht, Mainz. Volt egy északi kereskedelmi útvonal a Loire - La Manche - Északi- tenger mentén, itt sóval, ólommal, ónnal kereskedtek. 

A fríz posztókereskedelem központja Dorestad volt, innen két út vezetett, az egyik a Baltikumba, a másik Londonba, Quentovicba, Rouenba. A frízek borral, fűszerrel és rajnai üveggel is kereskedtek. Ezeket a Rajna, Szajna, Maas völgyében és a Párizs menti Saint- Dennis vásáron vásárolták. A posztót maguk termelték. 

Verdun volt a keletre Magdeburgba tartó kereskedelem központja, főleg rabszolgákkal kereskedtek itt. 

A délnyugati részek a hispániai mórokkal kereskedtek, fémet és prémet adtak el, selymet, illatszereket, festett bőrt vásároltak. 

A korban a szír és görög kereskedőket frízek és zsidók váltották fel. A frankok csak a helyi kereskedelemben vettek részt, sokszor csak a püspök és apát megbízottjai voltak. 

Aachenben a palota mellett kereskedőtelep volt, itt zsidók éltek, ők szerezték be az udvarnak a keleti luxuscikkeket. A pénzkölcsönzés és rabszolga-kereskedelem is a zsidók kezében volt, mert a kereszténység tiltotta a kamatszedést, az apátságok pénzügyleteit is ők intézték. 

Az állam szabályozta a kereskedelmet, vámokat, illetékeket szedett, tiltotta a fegyverek kivitelét a birodalomból.

A 9.század viking és szaracén támadásai miatt lehanyatlott a távolsági kereskedelem. A fríz kereskedelmet tönkretették a viking támadások. 863-ban elpusztították Dorestad városát és tönkretették a Szajna menti kereskedelmet. 882-ben Aachent is kirabolták. A Rajna, Maas és Moselle völgyében azért megmaradt a helyi kereskedelem.