A Karoling gazdaság 

A kor a mezőgazdasági termelésen alapult, de volt helyi és távolsági kereskedelem is. 

Használtak pénzt és pénzhelyettesítő árukat is, pl:bors, posztó. A hetedik század végétől nem vertek aranypénzt, csak Semptimánia és Itália északi részén használták a távolsági kereskedelem céljára. A korban ezüstdénárt és féldénárt - obolust használtak kereskedelem céljára. Ezeknél a következő egységek léteztek, súly alapján mérték a pénzt, 1 font - libra = 20 solidus, 1 solidus = 12 dénár, 1 font = 240 dénár. 

A pénzt kereskedelemre és vagyonfelhalmozásra használták és ebben számolták a különböző szolgáltatások, bírságok, adósságok értékét, de ezeket terményben és munkával is lehetett kifizetni.

A Rajna és Loire közti gazdaságilag legfejlettebb területen az apátságok pénzben kérték a parasztoktól a cenzust, pl: prümi és Saint Germain apátság. Az itteni parasztoknak ezért piacra kellett termelni árut, hogy ki tudják fizetni.

A kor kereskedelme a nagybirtok termelésén alapult, a kolostorok és királyi birtokok eladták feleslegüket. Ez azokon a területeken volt jellemző, ahol léteztek folyók, amin lehetett árut szállítani, a szárazföldi kereskedelem az utakon nagyon drága volt, nem érte meg, mert a 9.századra már tönkrement a római úthálózat. A kereskedelem vásárlói a társadalom felső rétegei, az állami és egyházi intézmények voltak.

Voltak olyan folyó menti apátságok amelyek kereskedelmi központok voltak, a prümi és a Saint-Germain apátság például robotban és fizetett fuvarosokkal szállították az árut. A birtokközpontba szállították az árut majd onnan osztották szét és a felesleget eladták. A prümi apátság a Rajna ( Bonn, Köln, Worms, Coblenz ), a Maas folyók mentén épített ki kereskedelmi hálózatot. A Saint Germain apátság a Szajna völgyében és északon ( Quentovic, Dorestad, Maastricht ).