vörösvári Creative Commons License 2016.07.31 0 0 1103

Az igazságszolgáltatás 

 

Mindenki felett a saját etnikumára vonatkozó törvénykönyv alapján bíráskodtak. Az utolsó ilyen törvénykönyvek, a szász és fríz a 9.század elején készültek el. Az eljárás eszközei az eskü, az istenítélet és a bajvívás voltak. Az istenítéletet pénzzel megválthatta a gyanúsított. Megváltozott a bíróságok összetétele és a bíráskodás rendje a korban. Előtte a centena minden szabadjának meg kellett jelennie az évi három rendes gyűlésen és gyakran tartott elrendelt gyűlésen. A nyugati területen ez már nem volt betartható, ezért 768-ban az uralkodó felmentette a közszabadokat az elrendelt gyűlésen való kötelező megjelenés alól és csak az évi három rendes gyűlésen kellett megjelenniük. 

A 780-as évektől az alkalmilag választott bírók helyébe állandó bírók léptek. Minden grófsági és centena bíróságban minimum 7 maximum 12 bírót nevezett ki a gróf. Ezeket a helyi előkelők közül választották ki. Ezek felesküdtek hogy nem fognak szándékosan igazságtalanul ítélkezni. A 9.századtól a törvénydomb - mallum helyett termekben kezdtek ülésezni, ezek bíróságok a 9.század elején a nyugati területeken terjedtek el, a keleti germán területeken megmaradt a közszabadok régi ítélkezési rendje. 

A bíráskodásnak négy szintje volt. A centena kis ügyekben ítélkezett, a komolyabb ügyek a grófi bíróságra kerültek, ezek negyven naponta ítélkeztek. Az egyháziak és királyi tisztviselők felett nem ítélkezhettek a grófi bíróságok. Az immunitást élvező egyházi birtok népe felett csak az egyházi képviselő jelenlétében ítélkezhetett a gróf. A grófi bíróság felett a missi állt, évente egyszer -kétszer ítélkeztek a grófságban, ha ezek nem tudtak dönteni három tárgyalás után, az uralkodóhoz került az ügy. Nagy Károly alatt gyakran a palotagróf ítélkezett az uralkodó nevében. A missik, grófok, őrgrófok, püspökök, apátok, királyi hűbéresek felett az uralkodó ítélkezett. A hdseregből dezertálókat is az uralkodó ítélte el az uvar jelenlétében vagy a birodalmi gyűlésen. Az uralkodó volt a jog forrása, ezért bármely ügyben ítélkezhetett és megváltoztathatta bármely bíróság döntését.