Mezőgazdaság

A fő gazdasági ágazat a mezőgazdaság volt, a nagy többség ebből élt. A volt római területeken a régi módszerek éltek tovább, a kétnyomásos gazdálkodás és a mediterán túróeke ( aratrum ) használata. Mivel lecsökkent a népesség és a városi népesség is, kevesebb földet műveltek meg, csökkent a szőlők és kertek területe is, több területet használtak legeltetésre, nagyobb lett az erdők, mocsarak területe, ahol vadásztak, halásztak, gyűjtögettek.

Fennmaradt a római egyházi és világi nagybirtok, de túlsúlyban volt a kisbirtok, a szabad paraszti gazdaság. 

A nagybirtoknak két része volt, a saját kezelésű villa és a telki gazdaságok. A villa földjeit rabszolgák művelték. A távoli területeket földre ültetett rabszolgák és röghöz kötött parasztok - colonusok művelték, akik terményt szolgáltattak be.

A villa földjein a termelést tiszttartók és rabszolgafelügyelők szervezték. A tulajdonos kúriája és a gazdasági épületek mellett voltak a rabszolgák kunyhói. A 6-7 századra már változott a helyzet. A villagazdaság területén saját kézművesműhelyek jöttek létre. Ebből a 8-9 századra jött létre a feudális nagybirtok a Rajna és Loire közti régióban. 

A frankok által lakott területen eltérő volt a gazdálkodás. Az erdős területeken kivágták a fákat, azután felégették az irtást és kimerülésig művelték. A faluközösség felosztotta tagjai közt a szántóföldeket. A szántóföldeket sövény vette körül nehogy a háziállatok kárt tegyenek a vetésben. Miután kimerült a föld, új földet műveltek meg és a régi parlagföld lett.