A gróf volt a király helyi képviselője, legfontosabb feladata a hadba hívás, adószedés, igazságszolgáltatás. 

A márciusi mezőkre a hadra foghatók egy részét hívták évente, nagyjából a népesség negyede volt alkalmas katonai szolgálatra. A 6.század végén már a római származású szabadok is katonáskodtak. Minden szabad férfi joga és kötelessége volt a katonáskodás. A király parancsára a gróf hívta hadba a szabadokat és ő vagy a hadvezér - dux vezette őket a harcba. A Meroving korban a többség gyalogosan harcolt és volt könnyűlovasság is.

Az igazságszolgáltatás is királyi jog volt, de a népi jogszokások alapján ítélkeztek. A király a legfontosabb ügyekben ítélkezett az udvarban vagy a márciusi mezőn a seregek előtt. A bíráskodás többségét a gróf végezte a szabadok közül választott emberekkel együtt. A gróf beutazta a grófságot és centena ( száz család gyűlése ) törvényhelyén a Mallumon ítélkezett. A 6-7 században még élt a hagyomány, hogy az igazságszolgáltatás a szabadok közösségének joga.

Az ítélkezés a népi jog alapján történt, voltak ilyen germán törvénykönyvek: száli frank, ripuári frank, burgund, nyugati gót, alemann. A rómaiak felett a római jog alapján ítélkeztek. 

A frank jogban nem volt nyomozás, két úton keresték az igazságot: eskü és istenítélet.

A vádló és vádlott is eskütársakat hozott maga mellett, ha ez nem volt eredményes jött az istenítélet: tüzes vas, hidegvíz forróvíz próba. Ez azon alapult hogy bizonyos cselekedettek segítségével Isten eldönti a kérdést ( pl: tüzes vas megragadása, bajvivás ). A tüzes vas vagy forróvíz által okozott seb gyógyultsági fokából állapították meg hogy valaki ártatlan e.