Szombat, az egy hetes, ragyogó idöjárású szilvásváradi unokázás után, zuhogó esö esöre ébredtünk, ami egész úton Poprádig így is maradt, söt, ma is esik :(

Régen jártunk erre, úgyhogy alaposan meglepödtem azon, hogy Tornyosnémetihez közeledve egyre rosszabb lett az út minösége, de a határt átlépve kiváló autópályán lehetett az út legnagyobb részét megtenni. A ragasztgatós matricát elektronikus rendszerre cserélték fel, így megússzuk a matrica keserves kapirgálását.

Valahogy úgy tünik nekem, hogy a Szlovák Paradicsom nem lehet a poprádi vendégek kedvenc helye, mert csak a Tátra szépségeit dicsérik a panziónk ismertetetöi :(

Kis nehézségeink voltak az internettel, de különbözö cseles húzások (amit csak a netet minden szinten értö családtagjaim tudnak kiokoskodni, de én az életben nem) után már vígan fel tudunk kapcsolodni.

Ez is új, pár éve még Poprád belvárosában müködö internetes kávéházaiban lehetett csak netezni. Ami viszont változatlan, hogy a Tescoban megtalálta férjem a meggyes-mákos rétest :)

Szóval most itthoni kuksolás van, meg erögyüjtés. Ez nem is baj, mert kitartó hátfájásom (ami ellenállt az egerszalóki és demjéni gyógyvizeknek is) most sokkal rosszabb a hosszú autóút után :(.