Nekem is régi, keserű tapasztalat, hogy a buja gazdagság a természetből miképp tűnik el a profitérdekelt emberek kezei nyomán. Minden magánkézben van, ezért is gyűjtöm még a gyújtoványfüvet és az iglicét is. Legalább nálam vészelje át néhány tő a jelen nemzedékeket. :)

Körülöttem alig maradt erdő, de annak fáját is lecserélték akácra; az aljnövényzetet nem kímélik – irtják és eltüzelik.

A víztelenítési munkáknak "hála" évről évre alacsonyabb a talajvíz szintje, kiszáradnak a kutak, mocsarassá lesznek a kanálisok, repedezik a kopár talaj, és egyre inkább elkerülnek az esők.

Itt gazdag vízi világ volt régebben, amit a mezőgazdaság száműzött. Azóta sem törődik vele senki, hogy helyreállítsa, legalább a művelésre sikertelenül leigázott területeit.

Fájdalmas ezt megélni, gondolkozom rajta sokat, hogy elhagyjam-e ezt a vidéket, vagy épp az egész Kárpát-medencét, van-e értelme itt bármit tennem – mert látom, hogy senki sem becsüli, és őrzi meg.