"Hol próbálkozzak Zeiss L vázhoz, jó állapotú kondenzort találni?"

 

Kizártnak tartom, hogy a kondenzorral volna a hiba. (Feltéve, hogy a két lencse ott van benne a helyén és tiszták az üvegfelületek.)

Viszont fontos a pontos beállítás.

Talán legegyszerűbb a "kritikus megvilágosítást" használni:

- a kondenzort feltekered teljesen (majdnem érjen hozzá a tárgylemezhez)

- a rekeszt kinyitod

- tükörnek a sík oldalát használod

- a) nappal felhős eget vetítesz a kondenzorra

- b) szobában egy lámpával megvilágítasz egy fehér falfelületet vagy papírlapon 20-30cm átmérőben a mikroszkóptól 50-70cm-re (vagy messzebb, de akkor nagyobb felületet) és erre irányozod a tükröt (vagyis addig mozgatod, amíg a kép a lehető legvilágosabb és egyenletes)

- kb. élesre állítod a tárgyat, és utánállítod a tükröt, ha kell.

- Keresel egy olyan tárgyrészletet, ami majdnem átlátszó (ha nagyon fedett a tárgy, akkot kitolod a képből)

- Ezután a kondenzor rekeszét állítod be (10x-es objektívnél egész picire le kell majd húzni):

-- Elkezded a szűkíteni a rekeszt addig, amíg a kép éppen sötétedni kezd.

-- Ha kiveszed az okulárt és belenézek a csőbe, látni fogod az objektív hátsó fősíkját (világos kör), benne a rekesz képével (ha mozgatod a rekeszt, akkor nő/fogy). Vigyázz, mert marha világos tud lenni, könnyen kifolyik a szemed.

-- A kondenzor rekeszének képe kb. 1/2-e uszkve 2/3-a legyen a teljes objektív apertúrának.

 

Az a lényeg, hogy ha túl nagyra nyitod a rekeszt, akkor a mindenféle szórt fények erősen csökkentik a kontrasztot. Ahogy zárod a rekeszt egyre nő a kontraszt, viszont ezzel együtt csökken a felbontás. A jó kompromisszumot kell megtalálni. Ez lesz kb. a teljes apertúra fele - kétharmada.