Egyetértek. Az ablakosomat a szomszéd lány ajánlotta, mondta, hogy ez az ember abból él meg, hogy a telefonszáma kézről kézre jár, sehol nem hirdeti magát, nincs rá szüksége. Végül én is inkább mellette döntöttem az ablakcserénél (szúnyoghálót már szerelt nekem), pedig egy kicsit olcsóbbat is találhattam volna (lengyel ablakkal - olvasgattam, és elég rossz hírük van). Sőt, még annak ellenére is, hogy a kívül eleve sérült falburkolat javítását nem vállalta el (mert hogy a cserénél gondolom, az tovább sérül). Az ablak felmérésénél mondanom sem kell, hogy a megbeszélt időpontra jött, és kis lakás lévén kis pénzről (nekem nagy :)) beszélünk, mégis szánt rám elég időt. Azt is utálom, ha még a kérdéseim felét nem tettem még fel és érzem, hogy menne már.

Ezzel együtt annyi rettenetes történtet hallottam már, hogy ki hogy járt. Barátnőm ott állt a levert csempékkel, felhívta a burkolót, hogy hát, izé... egy órája elmúlt a megbeszélt időpont, majd a burkoló közölte, hogy nem megy. Barátnőm úgy értette, hogy aznap nem megy, aztán kiderült, hogy sem a héten, sem jövőhéten nem.

Azért ezek szép történetek, nem?